A farsang időszaka
A farsangi időszak, mely vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig tart (mozgó ünnep), egyben a bálok, jó hangulatú családi és baráti bulik időszaka is. Ha a gyermek óvodai/iskolai jelmezversenyén túl vagyunk, a felnőttek is színes álarcokat ölthetnek, kreatív, vidám jelmezeket készíthetnek/kölcsönözhetnek maguknak, összedobhatnak pár finom koktélt, harapnivalót, azután indulhat a hajnalig tartó tánc. De nem muszáj ilyenkor otthon maradni feltétlenül, számos fesztivál, utcabál és szórakozóhely kínál jobbnál jobb szórakozási lehetőségeket.
Következzen néhány érdekes farsangi program és szokás itthonról és a nagyvilágból!
1. Torkos csütörtök
Ismét reneszánszát éli itthon a torkos csütörtök nevű esemény, számtalan étterem veszi fel ezidőtájt kínálatába a jellegzetes farsangi ételeket és vendégcsalogató programja részeként az „all you can eat” lakomákat.
Eredetileg ez a nap a farsang farkát követő hamvazószerda utáni napra esett. Hamvazószerdán kezdődött a 40 napos böjti időszak, de egy napra felfüggesztették a koplalást, hogy jókat lakmározzanak az ínséges időszak előtt. Innen ered a hagyomány. Zabáló, tobzódó csütörtöknek is nevezték a korlátlan, kiadós evés-ivásra utalva. A sok finomság közül két jellegzetes édességet készítettek ilyenkor: a farsangi fánkot és a rétest. Mágikus erőt tulajdonítottak mindkettőnek, védelmi, szerencsehozó szerepekkel bírtak a néphit szerint.
2. Busójárás
Országos szinten a mohácsi Busójárás az egyik legjelentősebb hazai téltemető ünnep, mely a délvidéki sokácok néphagyományait őrzi. Ilyenkor maszkos, szarvas, állatbőrbe bújt férfiak járják a település utcáit, kereplőkkel zajonganak és félelmetes külsejükkel igyekeznek elzavarni a telet. A felvonulás végén pedig az utcákon végighordozott telet, farsangot jelképező koporsót elégetik. A szokás eredete visszanyúlik a középkorig, amikor úgy tartották, hogy a Nap a tél utolsó napjaiban elgyengül és ezért a boszorkányok, szellemek életre kelnek.
3. Kiszézés
Sok helyen farsang farkán vagy virágvasárnapon volt szokásban a kiszehajtás/kiszebáb égetés is, jelképesen a tél szellemeit égették így el vagy dobták a folyóba szalmabábu formájában. A szalmabábut rongyos menyecskeruhákba öltöztették, körbehordozták a településeken, miközben énekelve, rigmusokat skandálva zavarták el jelképesen a telet és hívogatták a tavaszt, jó egészséget és bőséget kívánva. Ezután vetették a bábut a máglyára vagy a folyóba, ahogy az alábbi, a Magyar Néprajzi Lexikonban található kép is megörökítette. Óvodák, iskolák a mai napig őrzik országszerte ezt a szép hagyományt.
3. Báli időszak
A farsangi mulatságok célja nemcsak a tél búcsúztatása/elűzése volt, hanem ezeken a mulatságokon találkozott a fiatalság, itt ismerkedtek, udvaroltak, itt történt a párválasztás. A lányok bokrétát adtak a fiúknak, akik azt a kalapjukra tűzték. Ekkor születtek a vénlánycsúfolók, melyek hol tréfásan, hol durvábban igyekeztek figyelmeztetni a még pártában lévő lányokat, hogy ideje vőlegényt keresni, megházasodni. A jegyespároknak illett még a tavaszi munkák előtt egybekelniük, mert úgy tartották: „a nyári menyasszony bebüdösödik”.
4. Operabál
Magyarország és a főváros legimpozánsabb bálja az Operabál, melyet bécsi mintára 1934-ben szerveztek meg először a budapesti Operaházban. A báli szezon utolsó szombatján az Operaház nézőtere és színpada hatalmas bálteremmé alakul át, ahol híres hazai és külföldi művészek gondoskodnak a bálozó elit szórakoztatásáról.
5. Velencei Karnevál
A színes, hangos, télbúcsúztató karneváli időszak több kultúrában is jelen van, Európában a legjellegzetesebb esemény hamvazószerda előtt két héttel kezdődik és húshagyókeddig (a hamvazószerdát megelőző napig) tart. Az egyik legcsodálatosabb olasz városban rendezik meg: ez a híres Velencei Karnevál. Az ünnepségsorozat központja a Szent Márk tér, ahol hömpölyög ezidőtájt az álarcos emberek tömege, helyi és külföldi látogatók is beöltöznek a szebbnél szebb ruhakölteményekbe és álarcokba ilyenkor. A maszkviselés hagyománya azért alakult ki, hogy senki ne legyen felismerhető, így szabadon együtt mulathatott valamennyi társadalmi osztály.
6. Riói Karnevál
A Földgolyó másik felén, ahol a farsangi időszakban forró nyár van, az év egyik legnagyszabásúbb mulatságát, a Riói Karnevált 1928 óta rendezik meg. A helyszín Brazília, Rio de Janeiro. Húshagyó keddig tart, az azt megelőző pénteken indul az öt napig tartó színes kavalkád és hangos parádé. Ilyenkor a szambaiskolák szemkápráztató jelmezes felvonulását és táncait tekinthetik meg az idelátogatók, melyeket vérpezsdítő latin muzsika kísér. Egész Brazília mulat és az ünnepséget közvetíti is a televízió, így emberek milliói követhetik a nívós eseményt.
Még néhány hét és – ha minden jól megy – egy évre búcsút mondhatunk a télnek. De addig is mulassunk, együnk-igyunk, élvezzük az életet, a hideg és a borús napok ellenére is a családdal, jóbarátokkal!